Hóvirág Testvér!
Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ, s az emberek rosszak. A világ szép, s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.
A világot? A Te világodat. De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ és ez az igazi világ. Gyökered, vagyis jellemed, adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi, amit magadban hurcolsz egy életen át, ebből az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz, melyen átüti fejét midőn a földből előbúvik.
Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szőnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van. Előfordul, hogy erdőtűz támad, s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövő tavasszal előbúvik megint. Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben.
Így van ez veled is, testvér. Gyökered nem ebből a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tűz támad s rád dőlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség, közted, s a hóvirágok között abban a világban.
Wass Albert
Engedjétek behatolni a napfényt a lakásaitokba, testetekbe, lelketekbe. El fogja oszlatni az árnyakat!
Szigetek vagyunk, túl messze egymástól.
Elválaszt minket a víz, és kevés felettünk
a rés a sötét felhők között. De akarva,
mindig megláthatjuk a másik partjait.
Ahol eltörtél, ott leszel erős, ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen, és ahol el akarnak felejteni, ott leszel felejthetetlen..... :-)
Engedd, hogy a kudarc rávilágítson a legfőbb tanulságra. Minden naplemente egy nagyon, nagyon fényes és erőteljes napfelkelte kezdete.
Ha egy szép élet vágyát őrzöd, a múlttal nem szabad törődnöd.
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér, mintha újjászülten élnél.
Tetteidnek tudjál örülni, más tetteit megbecsülni.
"A dalos embert Isten küldte, hogy dala víg és szomorú legyen, a kemény szív attól meglágyuljon és minket a mennybe felvigyen."
Félek a játszani nem tudó embertől.
Egész életemben azon leszek,
hogy azok a szűkös feltételek,
melyek a játék kedvét és lehetőségét
szegik, megszünjenek.
(József Attila)
Jogod van az élethez, éppen úgy, mint a pillangónak. (...) Jogod van szabadon gondolkodni a világ dolgai fölött, szép és csúnya, jó és rossz között választani. Jogod van bátornak lenni és őszintének. Becsületesnek, igaznak. /Wass Albert/